„A számok csak megtévesztenek!” – mondta egy korábbi vezetőm. Ezek a szavak csengtek a fülemben, mikor egy friss elemzésben 370-es fair EUR/HUF árfolyamot kalkuláltak. Így 410 környékén ez már közösség elleni izgatás. De viccet félre téve, szerintem az a fair árfolyam, ami a piacon kialakul. A piac pedig aligha talál magának kapaszkodót az erősödés irányába.
Az Országos Bírói Tanács érvénytelenítette a kormánnyal tavaly kötött, a bírói körökben komoly felháborodást okozó megállapodást, amely a bírói kar béremeléséért cserébe jelentős szervezeti átalakításokat írt elő. A döntés egy hónapok óta húzódó bizalmi válság lezárását jelentheti.
Brüsszelben egy monumentális pénzügyi tárgyalás van kibontakozóban. Az Európai Unió arra készül, hogy megvitassa a 2027 utáni többéves pénzügyi keret, a hétéves közös költségvetés reformját, amely több mint 1200 milliárd eurót oszt szét a különböző szakpolitikai területeken. Ez a hosszadalmas szakpolitikai és technikai jellegű folyamat a példátlan geopolitikai instabilitás, a gazdasági versenyképesség és a stratégiai autonómia erősítésének toxikus elegyében zajlik. Az Ukrajnában és a Közel-Keleten zajló háborúk, valamint a belső politikai instabilitás átformálják az EU prioritásait, és kihívást jelentenek a költségvetés-tervezés hagyományos megközelítései számára.
A tavalyi gazdasági növekedés nem volt annyira erős, de azt is látjuk, hogy az infláció éves átlagban a jegybanki célsávban tartózkodott. Történt tehát jó és rossz is bőven. De mit várhatunk 2025-től?
A magyar gazdaság idén gyorsabban növekedhet, mint tavaly, azonban a szakértők igencsak megosztottak a bővülés mértékét tekintve. A hazai gazdaság láthatóan szenved az EU-s forrásínségtől, ami miatt alapvetően gyengén teljesítenek a beruházások. Ezt pedig alig tudja kompenzálni a fogyasztás növekedése. Jó hír, hogy az ipar gyengélkedése a nagyberuházások termelésének megindulása miatt véget érhet, ám az esetleges globális vámok és protekcionista intézkedések visszavethetik a külkereskedelmet.
Számos izgalmas és fontos témáról beszéltünk 2024-ben a Bruxinfo percekben a Porfolio Checklist podcastjében. Szó volt az Európai Számvevőszék idei jelentéséről, amely rávilágít az uniós források szabálytalan felhasználásának növekvő problémáira, különösen a közbeszerzések és a kohéziós alapok terén, amelyek hibaaránya jelentősen emelkedett. Magyarország különösen érintett, hiszen 2024 végén több mint 1,1 milliárd eurónyi forrást veszít el a jogállamisági viták és a kapcsolódó zárolások miatt, miközben Orbán Viktor miniszterelnök politikai vétófenyegetéssel próbálja megmenteni. De a kormánynak csak korlátozott jogi eszközei vannak erre. Valamint azzal is részletesen foglalkoztunk, hogy miért marad le versenyképességben az Egyesült Államoktól az Európai Unió.
Az idén a magyar gazdaság minden év eleji várakozást mélyen alulmúlóan teljesített. Az éves GDP-növekedés nem éri el az 1 százalékot, és az év során még technikai recesszióba is süllyedtünk. A 2024-es év eredményei figyelmeztetnek: a magyar gazdaság egészen más környezetben működik most, mint a Covid előtt, ezért nehezített pályán kell a gazdaságnak élénkülnie jövőre.
2024 sok szempontból csalódás volt a magyar gazdaságban. A várt dinamikus felpattanás helyett újra recesszióba kerültünk, a globális és hazai kockázatok a forintárfolyamon és a kamatszinten is erős nyomot hagytak. 2025-ben már minden sokkal jobban alakul, gondolhatjuk, ám rögtön eszünkbe is jut, hogy egy éve hasonló reményekkel futottunk neki 2024-nek. Ezért elemzőket kérdeztünk arról, mik lehetnek azok a pozitív meglepetések, amelyek segíthetnek kilökni Magyarországot a több éve tartó szenvedésből.
Az Európai Bizottság hétfői döntése értelmében a magyar kormány legutóbbi jogszabály-módosításai nem oldották meg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaival kapcsolatos összeférhetetlenségi aggályokat. A Bizottság így továbbra sem engedi vissza a modellváltott egyetemeket az Erasmus- és Horizon-programokba. A Portfolio bizottsági tisztviselőktől úgy értesült, hogy problémásnak tartják, hogy az elfogadott jogszabály nem egyetemesen vonatkozik az érintett alapítványokra. Lapunknak cáfolták a kormány korábbi állítását, hogy ne lettek volna egyeztetések az összeférhetetlenségi szabályokról.
A Draghi-jelentés egyértelműen hangsúlyozza az innováció fontosságát – 320 oldalán 400 alkalommal említi ezt a fogalmat –, de hogyan biztosíthatjuk, hogy az innováció több legyen, mint egy divatos kifejezés? Egy exkluzív interjúban Martin Kern, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) igazgatója az innovációs finanszírozás növelésének szükségességéről, a startupok támogatásáról, a készségbeli hiányosságok áthidalásáról és az uniós régiók közötti különbségek kezeléséről beszélt a Portfolio-nak. Kern emellett rávilágított az EIT azon erőfeszítéseire, amelyek a határokon átnyúló együttműködéseket támogatják, a közép- és kelet-európai innovációs kapacitások fejlesztésére összpontosítanak, és elősegítik a nyugat-balkáni régiók fejlődését. „Európa versenyképessége attól függ, hogy minden területen sikerül-e növelni az innováció mértékét” – hangsúlyozta Kern, miközben vázolta az EIT szerepét ebben az átalakulási folyamatban.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában kijelentette, hogy Magyarország készen áll megvétózni a 2027 utáni többéves pénzügyi keretet (MFF), ha a korábbi években visszatartott forrásokat nem kapja meg. Bár a 12,2 milliárd eurós magyar kohéziós keret látszólag elegendő lenne 2026-ig, a miniszterelnök szerint ez nem jelenthet engedményt az uniós források felhasználásában. A fenyegetés azonban egyelőre politikai kommunikációs adunak tűnik inkább, mert évekig nem kerül napirendre az új hétéves költségvetés tárgyalása, másrészt jogi mozgástér nincs az idén év végével végleg elvesző források visszaszerzésére. Ráadásul a most elérhető forrásokat bírságlevonások és jogvesztő határidők fenyegetik.
Bár a kelet-közép-európai régió kilátásai mérsékelt javulást mutatnak, a globális bizonytalanságok és belső strukturális problémák továbbra is érdemi kockázatot jelentenek. Magyarország a térség egyetlen országa, ahol a hitelminősítői kilátás negatív, ami a politika hitelességével és a közfinanszírozással kapcsolatos aggodalmakat tükrözi – derül ki a Fitch Ratings által kiadott „Eastern Europe Sovereign Outlook 2025” jelentésből. A hitelminősítő most pénteken mond verdiktet a magyar gazdaságról.
Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosítása elegendő-e az uniós korlátozó intézkedések feloldásához – közölte Piotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetési, csalás elleni és közigazgatási biztosa miután találkozott Bóka János uniós ügyekért felelős miniszterrel. Az összeférhetetlenségi szabályok módosítása a feltétele, hogy a magyar egyetemek visszatérhessenek az Erasmus-programba.
Amikor a hazai szereplők uniós érdekérvényesítő tevékenységéről esik szó, leggyakrabban a kormány uniós érdekérvényesítésére gondolunk. Természetesen a legtöbb kérdésben a kormány tud a leghatékonyabban fellépni a hazai érdekek érvényesítésében, hiszen rendelkezésére állnak azok az eszközök (szakembergárda, nemzetközi kapcsolati háló), amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a magyar érdekek becsatornázódjanak az uniós döntéshozatalba. Ugyanakkor – különösen az utóbbi néhány évtizedben – számos más szereplő (civil, üzleti, multinacionális szervezet, települési és területi önkormányzat) jelent meg közvetlenül a nemzetközi térben. Nemzetközi kapcsolatrendszereik révén az önkormányzatok világszerte kiterjesztik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás jó gyakorlatait, közpolitikai modelleket cserélnek. Ráadásul a nemzeti szint alatti szereplők érdekrendszere és értékválasztása nem feltétlenül esik egybe a kormányéval, mint ahogy azt láthattuk Budapest Ukrajnával kapcsolatos városdiplomáciai tevékenysége vagy a Szabad Városok Szövetségének a városok által közvetlenül elérhető uniós források növeléséért folytatott fellépése kapcsán.
Raffaele Fitto, az új uniós kohéziós biztos, még el sem kezdte a munkáját, de máris szembesül a helyi vezetők és az Európai Bizottság közötti hatalmi harccal. A tét óriási: a következő hétéves költségvetésben évi 392 milliárd euró sorsa dől el.
Értékelte a 2025-ös költségvetést az Állami Számvevőszék (ÁSZ), és bár általános megállapításai megnyugtatók, a részletekből kiderül, hogy meglehetősen sok feltétel kell a teljesüléshez.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Vissza kellett állítania a CDC oldalait.
Megvan az első külföldi megrendelő.
A januári kép egyelőre nagyon csúnya.
A Gránit Alapkezelő vezetőivel beszélgettünk.
Mit látunk a piacokon?
