Az idén a magyar gazdaság minden év eleji várakozást mélyen alulmúlóan teljesített. Az éves GDP-növekedés nem éri el az 1 százalékot, és az év során még technikai recesszióba is süllyedtünk. A 2024-es év eredményei figyelmeztetnek: a magyar gazdaság egészen más környezetben működik most, mint a Covid előtt, ezért nehezített pályán kell a gazdaságnak élénkülnie jövőre.
2024 sok szempontból csalódás volt a magyar gazdaságban. A várt dinamikus felpattanás helyett újra recesszióba kerültünk, a globális és hazai kockázatok a forintárfolyamon és a kamatszinten is erős nyomot hagytak. 2025-ben már minden sokkal jobban alakul, gondolhatjuk, ám rögtön eszünkbe is jut, hogy egy éve hasonló reményekkel futottunk neki 2024-nek. Ezért elemzőket kérdeztünk arról, mik lehetnek azok a pozitív meglepetések, amelyek segíthetnek kilökni Magyarországot a több éve tartó szenvedésből.
Az Európai Bizottság hétfői döntése értelmében a magyar kormány legutóbbi jogszabály-módosításai nem oldották meg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaival kapcsolatos összeférhetetlenségi aggályokat. A Bizottság így továbbra sem engedi vissza a modellváltott egyetemeket az Erasmus- és Horizon-programokba. A Portfolio bizottsági tisztviselőktől úgy értesült, hogy problémásnak tartják, hogy az elfogadott jogszabály nem egyetemesen vonatkozik az érintett alapítványokra. Lapunknak cáfolták a kormány korábbi állítását, hogy ne lettek volna egyeztetések az összeférhetetlenségi szabályokról.
A Draghi-jelentés egyértelműen hangsúlyozza az innováció fontosságát – 320 oldalán 400 alkalommal említi ezt a fogalmat –, de hogyan biztosíthatjuk, hogy az innováció több legyen, mint egy divatos kifejezés? Egy exkluzív interjúban Martin Kern, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) igazgatója az innovációs finanszírozás növelésének szükségességéről, a startupok támogatásáról, a készségbeli hiányosságok áthidalásáról és az uniós régiók közötti különbségek kezeléséről beszélt a Portfolio-nak. Kern emellett rávilágított az EIT azon erőfeszítéseire, amelyek a határokon átnyúló együttműködéseket támogatják, a közép- és kelet-európai innovációs kapacitások fejlesztésére összpontosítanak, és elősegítik a nyugat-balkáni régiók fejlődését. „Európa versenyképessége attól függ, hogy minden területen sikerül-e növelni az innováció mértékét” – hangsúlyozta Kern, miközben vázolta az EIT szerepét ebben az átalakulási folyamatban.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában kijelentette, hogy Magyarország készen áll megvétózni a 2027 utáni többéves pénzügyi keretet (MFF), ha a korábbi években visszatartott forrásokat nem kapja meg. Bár a 12,2 milliárd eurós magyar kohéziós keret látszólag elegendő lenne 2026-ig, a miniszterelnök szerint ez nem jelenthet engedményt az uniós források felhasználásában. A fenyegetés azonban egyelőre politikai kommunikációs adunak tűnik inkább, mert évekig nem kerül napirendre az új hétéves költségvetés tárgyalása, másrészt jogi mozgástér nincs az idén év végével végleg elvesző források visszaszerzésére. Ráadásul a most elérhető forrásokat bírságlevonások és jogvesztő határidők fenyegetik.
Bár a kelet-közép-európai régió kilátásai mérsékelt javulást mutatnak, a globális bizonytalanságok és belső strukturális problémák továbbra is érdemi kockázatot jelentenek. Magyarország a térség egyetlen országa, ahol a hitelminősítői kilátás negatív, ami a politika hitelességével és a közfinanszírozással kapcsolatos aggodalmakat tükrözi – derül ki a Fitch Ratings által kiadott „Eastern Europe Sovereign Outlook 2025” jelentésből. A hitelminősítő most pénteken mond verdiktet a magyar gazdaságról.
Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosítása elegendő-e az uniós korlátozó intézkedések feloldásához – közölte Piotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetési, csalás elleni és közigazgatási biztosa miután találkozott Bóka János uniós ügyekért felelős miniszterrel. Az összeférhetetlenségi szabályok módosítása a feltétele, hogy a magyar egyetemek visszatérhessenek az Erasmus-programba.
Amikor a hazai szereplők uniós érdekérvényesítő tevékenységéről esik szó, leggyakrabban a kormány uniós érdekérvényesítésére gondolunk. Természetesen a legtöbb kérdésben a kormány tud a leghatékonyabban fellépni a hazai érdekek érvényesítésében, hiszen rendelkezésére állnak azok az eszközök (szakembergárda, nemzetközi kapcsolati háló), amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a magyar érdekek becsatornázódjanak az uniós döntéshozatalba. Ugyanakkor – különösen az utóbbi néhány évtizedben – számos más szereplő (civil, üzleti, multinacionális szervezet, települési és területi önkormányzat) jelent meg közvetlenül a nemzetközi térben. Nemzetközi kapcsolatrendszereik révén az önkormányzatok világszerte kiterjesztik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás jó gyakorlatait, közpolitikai modelleket cserélnek. Ráadásul a nemzeti szint alatti szereplők érdekrendszere és értékválasztása nem feltétlenül esik egybe a kormányéval, mint ahogy azt láthattuk Budapest Ukrajnával kapcsolatos városdiplomáciai tevékenysége vagy a Szabad Városok Szövetségének a városok által közvetlenül elérhető uniós források növeléséért folytatott fellépése kapcsán.
Raffaele Fitto, az új uniós kohéziós biztos, még el sem kezdte a munkáját, de máris szembesül a helyi vezetők és az Európai Bizottság közötti hatalmi harccal. A tét óriási: a következő hétéves költségvetésben évi 392 milliárd euró sorsa dől el.
Értékelte a 2025-ös költségvetést az Állami Számvevőszék (ÁSZ), és bár általános megállapításai megnyugtatók, a részletekből kiderül, hogy meglehetősen sok feltétel kell a teljesüléshez.
Magyarország jelentős uniós forrásokat veszít el idén, ami közvetlenül és közvetve is súlyosan terheli a költségvetést, miközben szűkíti a kormány mozgásterét. Az uniós támogatások elbukása, a melléjük kiszámlázott EU-s bírságok a költségvetési hiány növekedéséhez vezethetnek, mivel a programok előfinanszírozása az ESA-szabályok miatt csak akkor semleges, ha az EU visszatéríti az összegeket. A kormány által tervezett GDP-növekedési és hiánycsökkentési célokat tovább rontja az exportpiacok lassulása, a belső fogyasztás mérséklődése és a gyengülő forint hatása.
A magyar bírósági dolgozók fizetésemelését a kormány egy átfogó igazságügyi reform elfogadásához kötné, amely alapvető változásokat hozna az igazságszolgáltatási rendszerben. A bírák függetlenségét is érintő tervezetről szerdán tárgyalnak, miközben a részletek még az érintettek számára sem világosak.
Az Európai Bizottság már 393 millió euró (160 milliárd forint) bírság behajtására készül Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságának, a magyar menekültügyi rendszer hiányosságai miatt korábban hozott ítéletének végre nem hajtása miatt. A Portfolio kérdésére adott válaszokból kiderült, hogy a Bizottság készen áll a további lépésekre, amennyiben Magyarország nem fizeti meg időben a bírságokat.
2022-től 2024. szeptemberéig Magyarországra áramlott az összes kínai külföldi működőtőke több mint negyede, ami az európai kontinenst vette célba, és ezzel igyekszik a magyar kormány megtámogatni a recesszió-sújtotta gazdaságot – mutat rá vasárnapi körképében a Financial Times. A cikk egyik fő üzenete az, hogy a sok kínai tőkéből adódhat a nagy politikai mutatvány, hogy hogyan egyensúlyozzon az Orbán-kormány a kínai és az amerikai érdekek mentén, és közben a már bejelentett nagy autóipari beruházások lendületet is adjanak az EU-pénzek korlátozottsága miatt is szenvedő magyar gazdaságnak.
Szeptemberben váratlanul nagyot esett a magyar kiskereskedelmi forgalom, a KSH és a kormány is egyedi hatással, az árvízzel magyarázta a rossz adatot. Mivel ellátási zavarok nem voltak az országban, a sokk inkább a keresleti oldalról jöhetett. Megnéztük, hogy más, árvízzel sújtott országban hogy alakultak a számok.
Folytatódott az építőipar lejtmenete az ősszel: szeptemberben az előző hónaphoz képest 2,7%-kal esett visza a termelés volumene. Ezzel az utóbbi öt hónapból négyben visszaesést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal.
Arnold Schwarzenegger háza is a fenyegetett térségben van.
Cikkünket folyamatosan frissítjük a legfontosabb fejleményekkel.
105-110 perces késéssel indulhat tovább a vonat.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
